A Gettier-probléma

     Ez a filozófiai probléma Edmund Gettier nevéhez fűzódik, aki 1963-ban publikálta elméletét egy három oldalas füzet formájában. Az elmélet lényege alapvetően a HIT, a TUDÁS és a BIZONYÍTOTT HIT közötti különbség felismerése, egyúttal azt kívánja pontosan definiálni:
Mi is a Tudás?


    Egy példahelyzet, a tudás Smith-féle eredeti definíciója szerint:


"Tehén a legelőn"


   Egy Franco nevű farmernek mindennél fontosabb volt díjnyertes tehene, Daisy. Annyira aggódott, hogy amikor az egyik munkása már biztosította róla, hogy Daisy a legelőn van, ő még akkor is saját szemeivel akarta látni. Nem volt elég, hogy 99%-ig biztos, ő TUDNI akarta, hogy a tehénnel minden rendben van-e. Franco tehát kiment a legelő széléhez és a kapuban állva meglátott egy fekete-fehér foltot, ami nagyon hasonlított az ő imádott tehenére. Nyugodtan megy vissza a gazdaságba, hiszen látta a tehenet. Azonban mindenképpen kijelenthetjük, hogy Franco TUDJA, hogy kint van a tehén?
     Az egyik munkás újfent kiment a legelőre. Ott találta Daisyt egy árnyékban heverészve, távol attól a résztől, ahol állítólag Franco látta. Amikor a gazda által említett helyre nézett, ott egy fekete-fehét zacskó lebegett a szélben, egy fába akadva. Daisy a legelőn van, ahogyan Franco gondolta.
    De vajon joggal mondhatta-e azt a farmer, hogy TUDTA, hogy a tehén kint van?


A példa kiötlője, Martin Cohan a következőképp magyarázta az esetet:


1. A farmer azt HITTE, hogy a tehén biztonságban van
2. Bizonyítékot kapott, ami az ő állítását igazolta (hite BEIGAZOLÓDOTT!)
3. Végül pedig az is tény, hogy Daisy biztonságban van,


"A" alany így tehát akkor fogja TUDNI, a P állítást, ha:


1. P igaz.
2. "A" azt HISZI, hogy P igaz
3. "A" hite MEGERŐSÍTÉST NYER.


Ez Smith JTB (Justified True Belief) elmélete.


Gettier ezt két ellenpéldával kérdőjelezte meg azon feltevés alapján, miszerint ha P és Q állítások oly módon függenek egymástól, hogy Q P következménye, ezen esetben az alany Q-t úgy hiszi el, hogy különálló elméletként nem vizsgálta, vagy épp ellenkezőleg, mivel P-t nem találja igaznak, Q-t is hamisnak véli.


Első példa:
Smith jelentkezett egy állásra, ám megtudta (elhitte és hite megerősítést nyert), hogy "Jones kapja meg a munkát". Ugyancsak megerősített abbéli hite, hogy Jones zsebében 10 pénzérme van. Így tehát Smith (jogosan) arra a következtetésre jut (a filozófiai azonosság elméletének megfelelően), hogy "az az ember kapja meg a munkát, akinek tíz pénzérme van a zsebében." Végül nem Jones, hanem Smith kapja meg a munkát. Azonban Smithnek (természetesen nem szándékosan) szintén éppen tíz érme van a zsebében. Tehát abbéli, hite, hogy "Az az ember kapja meg a munkát, akinek 10 érme van a zsebében" bebizonyosodott és igaz volt, Smith törvényei szerint azonban mégsem tekinthetjük ezt tudásnak.


Második példa:
Smith egy megbízható személytől tudja (s ebben a hitében a személy által megerősítést is nyer), hogy "Jonasnak van egy Fordja." Smith (jogosan) arra jut (a kizáró vagy elve alapján), hogy "Jonesnak van egy Fordja, vagy Brown Barcelonában van.", pedig igazából fogalma sincs, hol lehet Brown. Ami azt illeti, kiderül, hogy Jonesnak nincs Fordja, viszont Brown (nyilvánvalóan a puszta véletlen folytán) Barcelonában van. Smith ezáltal  újra olyan helyzetbe került, melyben hite (vagy tippje) igaz volt, bizonyítékok által megerősítést nyert, ugyanakkor Smith JTB elmélete szerint nem tekinthető tudásnak!